Az előítélet az óvodábab és az iskolában kezdődik

Újabb hat településen kezdődhet meg a roma gyerekek integrált oktatása

Nyíregyházán, Hajdúhadházon már korábban sikerült felszámolni a cigány iskolákat, tagozatokat, és az elmúlt néhány hétben további hat településen járt eredménnyel a bírósági vagy hatósági eljárásokat követően a roma tanulók jogainak kiharcolása, hozzájárulva ezzel a szegregáció felszámolásához, a roma gyerekek esélyegyenlőségéhez, a minőségi oktatáshoz való hozzáférésükhöz - jelentette be egy március végi sajtótájékoztatón Mohácsi Erzsébet, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) elnöke. A hat éve működő nonprofit szervezet azt tervezi, hogy több olyan szakértői bizottságot is beperel, amelyek indokolatlanul minősítenek fogyatékosnak gyermekeket, a perek lezárulta után pedig iskolát indít.

Tavasszal úgy tűnik, megrázta magát a tágabb értelemben vett magyar igazságszolgáltatás: döntés született a szarvasi, a kerepesi, a tiszavasvári, a győri és a miskolci, a cigány gyermekeket elkülönítve oktató iskolák ügyében, a hasonló kaposvári eset pedig a Pécsi Ítélőtábla előtt van (Fellebbezésnek nincs helye, Amaro Drom, 2008. december).

Szeptembertől Szarvason bezárják a cigány evangélikus iskolát, a tanulókat átveszi a másik, eddig főként nem romákat oktató evangélikus intézmény. Egy 2010. február 17-ei ítélet megállapította a kerepesi iskola és fenntartója felelősségét a roma tanulók elkülönítésében, és kötelezte egy, az Oktatási Hivatal (OH) által még 2008-ban kirótt, 1 millió forintos bírság megfizetésére. Az rekordösszegű bírságot az önkormányzat azért „érdemelte ki", mert több mint 30 roma diákot zártak ki az oktatásból, vagy oktattak elkülönítve. A különballagásról elhíresült Tiszavas-váriban az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2010. február 19-i határozatában megállapította az önkormányzat szegregációs gyakorlatát, és kötelezte a jogellenes állapot felszámolására. Az alapítvány által indított eljárások közül több olyan is van, ahol végül az önkormányzat maga döntött a jogellenes elkülönítés felszámolásáról - emelte ki Mohácsi Erzsébet. A győri önkormányzat március első napjaiban úgy határozott, a városi cigányiskolában szeptemberben már nem indul első osztály. Miskolcon egy hat éve húzódó ügy végére tehet pontot a helyi közgyűlés 2010. március 4-i határozata, amely szerint a József Attila tagiskola szeptemberben bezár, a ma ott tanuló 70 roma diákot másik iskolákba helyezik el.

A Megyei Bíróság 2009. november 30-án első fokú ítéletében megállapította ugyan a jogellenes elkülönítést, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetését a kaposvári Pécsi Utcai Általános Iskolában, az ügy másodfokon a Pécsi Ítélőtábla elé került.

Szarvas

Az alapítvány önkéntesei és pár szülő az Evangélikus Egyház ótemplomi egyházközössége által fenntartott Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolát tesztelte tavaly.

Az akció célja az volt, hogy megtudják, vesznek-e fel roma gyereket az iskolába. A rejtett kamerás felvételekkel igazolt tényfeltárás során kiderült: az iskola nem vesz fel roma gyerekeket, ráadásul az egyházközösség működtet egy másik általános iskolát is a településen, ahová a roma gyermekek járhatnak. A Magyar-Angol Két Tannyelvű Evangélikus Általános Iskola nevű intézményt az a Deme Zoltán lelkész vezette, aki a helyi evangélikus temetőben maga avatta fel a Magyar Gárdát. (2008. július 7-én ezen a helyen jelentette be a Gárda, hogy „egészségügyi, közérzet- és közbiztonságjavító sétákra" indul éjjelenként, mert a közbiztonság drasztikusan megromlott a városban - a szerk.)

Egy, a Szarvason végzett táborozási és átiratkozási akció eredményeként az idei tanévben 14 halmozottan hátrányos helyzetű roma gyermek már integrált oktatási keretek között folytathatta tanulmányait. Az átiratkozott gyerekek többsége a Benka Gyula Evangélikus Általános Iskolába, illetve a város többi iskolájába került át. A „Deme-féle" iskolában a felére csökkent gyereklétszámmal is elindították ugyan a tanévet, de szeptemberben és októberben is pótfelvételit kellett hirdetni. Több szülő is arról számolt be, hogy az iskola ajtajára olyan hirdetmény volt kiragasztva, miszerint a roma gyerekek helyett várják az új tanulókat.

Az evangélikus egyház végül fegyelmi eljárást indított a Deme házaspár ellen (lásd keretes írásunkat), s 2010. február 15-én felmentették őket a lelkészi szolgálatból. Gáncs Péter, a Déli Egyházkerület püspöke tájékoztatása szerint az evangélikus cigányiskola szeptembertől végleg bezárja kapuit.

Kerepes

Az alapítvány 2007. december 14-én járt először Kerepesen egy tüntetésen, ahol 30 rossz tanuló ellen tüntettek pedagógusok és a nem roma szülők - a Magyar Gárda biztosításával. Az érintett tanulók mindegyike roma. Közülük a 4. évfolyamon tanulmányokat folytatókat jogellenesen elkülönítik, az ötödikes és hetedikes „rossz tanulók" csak heti két alkalommal léphetnek be az iskolába. A Népszabadság 2008. februári, az esetről szóló cikke után az Oktatási Hivatal (OH) eljárást indított, s a szegregáción túl több, súlyos szabálytalanságot is megállapított. Kiderült: szabálytalan osztályozóvizsgákat bonyolítanak le, sajátos nevelési igényű tanulók nyilvántartási adatait nem előírásszerűen vezetik, több pedagógust megfelelő tanári szakképesítés nélkül alkalmaznak. Mindezek miatt az OH egymillió forintos bírságot szabott ki. A kerepesi települési önkormányzat először arra kérte az oktatási minisztert, hogy tekintsen el a bírságolástól vagy legalább mérsékelje azt, de mivel a miniszter elutasította a kérést, a Fővárosi Bíróságon fellebbezett. (Az önkormányzat ekkor még nem kifogásolta a szegregáció tényét.) A kérelmet a bíróság végül 2010. február 17-én szintén elutasította és kötelezte az iskolát, hogy 30 napon belül fizesse meg a kiszabott bírságot - e határidő lapzártánkkor jár le. Mivel ez volt az egyetlen olyan iskola, ahová nem engedték be az alapítvány szakértőit, nem tudták felmérni, hogy az OH eljárását követően a sérelmes helyzet - a túlkoros (Magyarországon a tankötelezettségi kor korábban 16, jelenleg 18 év - a szerk.) roma gyerekektől úgy szabadult meg az iskola, hogy egy tanév alatt több osztályt is elvégeztettek velük, de az is megtörtént, hogy a nyár végére kiírt javítóvizsgán az egyes gyerekek kilenc vagy tíz tantárgyból is javítóvizsgát tettek - megszűnt-e. A szélsőjobbos nézeteiről elhíresült Franka Tibor exújságíró által vezetett településen még az is előfordult, hogy évzáró ünnepségre nem engedték be a cigány gyerekek szüleit és az alapítvány képviselőit az iskolába, miközben a Magyar Gárda illetve a Gój Motorosok tagjai részt vettek azon.

Tiszavasvári

Tíz éve a bíróság már egyszer elmarasztalta a települést a különballagásról elhíresült ügy kapcsán, ennek ellenére a helyzet semmit nem változott (Az emberi méltóság értéke - Próbaperek tapasztalatai, Amaro Drom 2001. április). Az általános iskola igazgatója a rejtett kamerás felvételeken is elmondta, azóta is külön tartják a ballagást a roma gyerekeknek, sőt a helyzet ennél is súlyosabb lett. A cigány iskolaként működő „zöld iskola", alapítványi fenntartásba került, így akarta az önkormányzat legalizálni a fennálló elkülönítő gyakorlatot. A CFCF ez ügyben kezdeményezett eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH), és bírósági eljárást kezdeményezett az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) ellen, hiszen a polgármester az oktatási miniszter jóváhagyására hivatkozva hozta meg az iskolával kapcsolatos alapítványi kézbe adásáról szóló döntését. Az EBH 2010. február 19-én meghozta határozatát, amelyben megállapította az önkormányzat szegregációs gyakorlatát, és kötelezte az önkormányzatot a jogellenes állapot felszámolására.

Az oktatási tárca és Hiller István miniszter ellen indított per első tárgyalása 2010. február 2-án volt a Fővárosi Bíróságon. A peres eljárás során a CFCF szeretné bebizonyítani, hogy a minisztérium és a miniszter - bár eszközei lehetővé tennék - nem intézkedik a szegregációt támogató és fenntartó önkormányzatokkal szemben. Nem kezdeményezett és nem is indított egyetlen eljárást sem a roma gyerekek elkülönítése ügyében, szegregáció megállapítása és felszámolása érdekében, noha a tárca által pontosan ismert, hogy mely iskolák és fenntartóik sértenek törvényt. A CFCF arra kéri a bíróságot, hogy a mulasztásért kötelezze az OKM-et 50 millió forint közérdekű bírság megfizetésére, a miniszter és az OKM végre tegyenek konkrét lépéseket a törvénysértő helyi hatalommal szemben, az Oktatási Hivatalon keresztül vonja szakmai ellenőrzés alá az elkülönítésben részt vevő iskolákat, és a szükséges eljárásokhoz biztosítsa a költségvetési forrásokat.

Győr

A CFCF alapítvány Győr önkormányzata ellen az egyenlő bánásmód megsértésének megállapítása iránt másfél éve nyújtott be közérdekű igényérvényesítési keresetet a megyei bírósághoz a fenntartásában működő Kossuth Lajos Általános Iskolában a roma gyerekek jogellenes elkülönítése miatt. Más településekhez hasonlóan ott is főként azzal magyarázták a szegregált iskola fenntartását, hogy az a gyerekek lakóhelye közelében van, ezért oda sok roma diák jár. Mivel több olyan tanuló is van, aki költözés után a település másik végéből jár vissza az úgynevezett cigány iskolába, mert a lakóhelyükhöz legközelebbi iskola nem veszi fel őket, a jogvédők és a szülők egy átiratkozási akciót szerveztek - sikertelenül. Hat gyermekből egyet sem vettek föl a kérelmeikben megjelölt új iskolába.

A győri önkormányzat az eddigi ügyekhez képest a leggyorsabban, idén év elején megtette az első lépést a Kossuth Lajos Általános Iskolában fennálló szegregáció felszámolására. A képviselő-testület március 3-án határozatot alkotott arról, hogy a 2010/11-es tanévben nem indítanak első osztályt a cigány iskolában.

Miskolc

Az alapítvány első és leghosszabb ügye a miskolci ügy (Az első lépés, Amaro Drom, 2006. június). A CFCF 2004-ben végzett tényfeltárást, és több átiratkozási akciót bonyolított le. 2005 júniusában eljárást indítottak a miskolci önkormányzat ellen, mert úgy vonta össze a város iskoláit, hogy az iskolakörzeteket nem vonta össze, így az az elfogadhatatlan helyzet alakult ki, hogy a Selyemréti elitiskola és az onnan két utcára lévő József Attila cigány iskola egyazon intézmény lett, de az átjárás tilos volt. A másodfokú bíróság megállapította a szegregáció tényét, ám a Debreceni Ítélőtábla ítélete után sem történt változás az oktatási intézményekben. A legsúlyosabb helyzet a Selyemréti Általános Iskola József Attila tagiskolájában volt, ahol nem volt számítástechnika-oktatás, tornaterem, az alapvető közoktatási követelmények sem valósultak meg, ezért a jogvédők egy újabb eljárást kezdeményeztek az önkormányzat ellen (Esély vagy segély, Amaro Drom, 2006. szeptember). A Kuti István Általános Iskolát gazdasági okra, egészen pontosan létszámcsökkenésre hivatkozva az önkormányzat időközben bezárta, a József Attila tagiskolát viszont tovább működtette, annak ellenére, hogy a Szondi-telepet lerombolták, a családokat szétköltöztették, és 100 fő alá csökkent az iskola tanulóinak száma.

Komoly eredménynek számít ezek után, hogy a miskolci közgyűlés 2010. március 4-én határozatban döntött a Selyemréti Általános Iskola tagintézményének a József Attila Iskolának bezárásáról. Legalább ugyanekkora siker az is - véli Mohácsi Erzsébet és Sztojka Katalin integrációs szakértő, a CFCF munkatársa -, hogy a határozat elfogadásakor a képviselők nemcsak gazdasági okokra hivatkoztak, ahogyan az eredeti előterjesztésben szerepelt, hanem a szegregációt is az iskolabezárás indokaihoz sorolták. A kezdeményezők azt is fontos eredménynek tartják, hogy a megmaradt 4 felső tagozatos osztályoknak nem kizárólag a központi Selyemréti Általános Iskolába, hanem más városi iskolákba is van lehetőségük integrálódni.

Kaposvár

A CFCF 2008 szeptemberében indított pert az önkormányzat fenntartásában működő Pécsi Utcai Általános Iskolában fennálló intézmények közötti szegregáció miatt. Első lépésként átiratkozási akciót szerveztek, sikertelenül, hiszen a 37 átiratkozni kívánó gyerekből csak kettőt vettek fel a város másik iskolájába. Kaposváron is volt Magyar Gárda tüntetés - az azóta betiltott szerveződés az iskola bezárása ellen tiltakozott.

A Somogy Megyei Bíróság 2009. november 30-án első fokú ítéletében megállapította ugyan a jogellenes elkülönítést, illetve a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetését, Szita Károly polgármester azonban ezt követően is mindenütt azt nyilatkozta, hogy akkor sem zárja be az iskolát, ha arra jogerős bírósági ítélet fogja kényszeríteni. Az önkormányzat fellebbezése után a pécsi ítélőtáblára került ügy első tárgyalására 2010. március 18-án került sor. Bár a peres felek egyike sem kérte fellebbezési kérelmében, az ítélőtábla - a magyar gyakorlatban szokatlan módon - nem visszaadta az ügyet az első fokra, hanem bejelentette: bizonyítási eljárást kíván lefolytatni, meg akarja hallgatni Szita Károly polgármestert és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat két képviselőjét. Erre 2010 májusában kerül sor.

---

Amíg az oldal tulajdonosa nem helyez el itt tartalmat, addig a mai napi leglátogatottabb oldalak listája jelenik meg!

Oldal: Dokumentumok
SZENTISTVÁN ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJA - © 2008 - 2024 - szentistvan-cko.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat