Magyarországi cigány kisebbségről

A magyarországi cigányok három nagy nyelvi csoporthoz tartoznak: a magyarul beszélő romungrókhoz (akik magukat magyar cigánynak, zenész vagy muzsikus cigánynak mondják), a magyarul és romani nyelven egyaránt beszélő oláh cigányokhoz, valamint a magyarul és az archaikus román nyelven beszélő beás cigányokhoz. 

Az 1990. évi népszámlálás során 142 683 fő (a becsült cigány lakosság 32 százaléka), a 2001. évi népszámlálás során 190 046 fő (33-34 százalék) vallotta magát cigány nemzetiségűnek. 
Magyarországon 570-600 ezer főre becsülik a cigányok számát, de egyes vélemények 800 ezer - 1 millió fős lélekszámra utalnak.
A romák demográfia jellemzőire, szociális helyzetükre, egészségügyi állapotukra, foglalkoztatottsági viszonyaikra, oktatási, lakhatási helyzetükre vonatkozó kutatási adatok nagyságrendje, aránya és az adatok időbeli változásának trendjei alapján megállapítható, hogy a magyarországi cigányok jelentős részét a társadalmi élet szinte minden területén az országos átlagtól kisebb-nagyobb mértékben eltérő mutatók jellemzik, melyek utalnak a magyarországi cigányok kirekesztettségére. A szegénység előfordulása a többségi társadalmi adatokkal összehasonlítva a romák körében öt-tízszeres, mely az elmúlt tíz évben - egyes kutatások szerint közel kétszeresére - nőtt.

A cigány gyermekek az országos átlagnál kétszer nagyobb arányban kerülnek áthelyezésre enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára létrehozott oktatási intézményekbe. Az alapfokú oktatásban tanuló cigány tanulók esetében a lemorzsolódás, és a magán tanulóvá minősítés aránya sokkal magasabb, mint az országos átlag. A roma tanulók az országos átlagnál drasztikusan kisebb arányban kerülnek érettségit adó középfokú és felsőfokú oktatási intézménybe.

A tizenöt és hetvennégy év közötti roma férfiak kevesebb, mint harmadának volt valamilyen munkajövedelem az elsődleges megélhetési forrása, kevesebb, mint harmadának volt valamilyen rendszeres munkája. A roma nők mintegy hatodának volt elsődleges megélhetési forrása valamilyen munkajövedelem, és szintén mintegy hatodának volt valamilyen rendszeres munkája. 
A 15 éven aluli gyerekek száma kétszer akkora, míg a 60 és annál idősebbek aránya egyötöde a teljes népesség azonos korcsoportjához viszonyítva. Jellemző a jóval fiatalabb korösszetétel, és kiemelkedően magas a halálozási arány.
Az ország területén meglehetősen egyenlőtlen eloszlásban élnek. Számuk és arányuk erősen növekedett az északi régióban, valamint a Nyugat-Dunántúlon. Létszámnövekedés és a cigány népességen belüli arány-csökkenés figyelhető meg a keleti és az alföldi régióban, a budapesti iparvidéken és a Dél-Dunántúlon. A városokban lakó cigányok száma a cigány népesség mintegy felét teszi ki, ugyanakkor a kisközségekben lakók aránya 20 százalékkal csökkent. Ennek oka a belső migráción túl, a községek városi rangra emelése.

A romák jelentős része az ország gazdasági-, infrastrukturális, foglalkoztatási hátrányokkal sújtott kistérségeiben él. Több tízezerre tehető azon családok száma, amelyek szegregált, elslummosodott, telepszerű, komfortnélküli lakáskörülmények között él.

A kormány a roma lakosság gazdasági, szociális integrációjának megteremtésére, életkörülményeik javítására kormányzati programot fogadott el, és Roma Integráció Évtizede címmel országgyűlési határozatot dogozott ki, melyben célul tűzte ki a mélyszegénységben élő roma lakosság számának, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentését, hosszútávon megszüntetését. Célja az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció, a foglalkoztatottsági szint javítása érdekében a romák képzettségi szintjének emelése. A lakhatási körülmények javítását oly módon kívánja megvalósítani, hogy összekapcsolja azt a települési és térségi szegregáció nagyarányú csökkentésével. Emellett célul tűzi ki a romák egészségi állapotának javítását, a születéskor várható élettartam növelését, valamint az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférésük javítását. Fontos célkitűzés továbbá a romákat érintő előítéletek csökkentése, a társadalmi kohézió növelése; a mindennapi életben előforduló diszkriminációs esetek számának csökkentése és megelőzése.

Képviselet

A cigányság dinamikusan fejlődő kisebbségi önkormányzati rendszerrel, valamint a civil szerveződések és alapítványok kiterjedt hálózatával rendelkezik. 
2002-ben a Fővárosi Cigány Önkormányzat mellett minden megyében megalakult a területi cigány kisebbségi önkormányzat, illetve másodszori próbálkozásra megalakult az 53 fős országos önkormányzat is. 
Az Országos Cigány Önkormányzat képviselőinek többségét az MCF Választási Szövetség adta. Kolompár Orbán személyében elnököt, 2 elnökhelyettest és 14 alelnököt választottak.

Országos Cigány Önkormányzat

Az Országos Cigány Önkormányzat (továbbiakban OCÖ) székhelye a budapesti Dohány utcában található (1074 Budapest, Dohány u. 76.). A székház felújítása során elkészült az emeleti színházterem és a földszinti nagyterem. Az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátására - a székház 300 m2-es épületrészét 2006 évben tulajdonba kapta.

Országos Cigány Önkormányzat intézményei

Az Országos Cigány Információs és Művelődési Központ 1998. október 1-jén alakult, melyet az Országos Cigány Önkormányzat hozott létre és felügyel ma is. Működési költségeit korábban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (ma OKM) biztosította. Az intézmény (Gyömrői u.) működési feltételei az OKM támogatásának hiányában nem adottak, illetve 2006 végén keletkezett tűzeset miatt a Közgyűlés az épület eladása mellett döntött, így jelenleg a feladat az OCÖ Dohány utcai székházában valósul meg. 
A központi, illetve 21 regionális és helyi irodával működő Országos Kisebbségi Kulturális és Foglalkoztatási Módszertani Intézményhálózat feladata elsősorban - a cigány lakosság, a civil szervezetek és a kisebbségi önkormányzatok részére biztosított széleskörű szolgáltatásai révén - oktatási, kulturális, informatikai, közösségfejlesztő és anti-diszkriminációs elemeket tartalmazó fejlesztési programok elindítása, valamint a munkaerő-piaci reintegráció elősegítése.
Az Országos Cigány Muzeális Gyűjtemény és Kiállítóhely, valamint az Országos Roma Könyvtár, Levél - és Dokumentumtár 2005-ben nyitotta meg kapuit az Országos Cigány Önkormányzat székházában. Feladataik az európai cigányság történelmi-, irodalmi-, néprajzi-, zenei-, képzőművészeti; kulturális értékeinek összegyűjtése, megmentése és bemutatása, illetve a romákról szóló tudományos, statisztikai, demográfiai adatok összegyűjtése, rendszerezése és feldolgozása, valamint egy romológiai szakkönyvtár felállítása. A dokumentációs részleg több kisebb ún. „alrészlegekre" oszlik kutatási ill. gyűjtési témák szerint: az egyik nagy téma a történeti kutatás és dokumentációs részleg 1945-től napjainkig, a másik terület néprajzi, múzeológiai gyűjtések dokumentálása.

Roma Integráció Évtizede Program

A Roma Integráció Évtizede (2005-2015) nemzetközi program a romák társadalmi integrációja és kirekesztésének megszűntetése érdekében széleskörű intézkedések megvalósítását teszi lehetővé. A tízéves stratégiai keret és az ennek alapján kidolgozott kétéves intézkedési tervek biztosítják, hogy a romákat érintő kormányzati intézkedések egy hosszú távú, egymásra épülő intézkedési csomagon keresztül valósuljanak meg, egyszerre biztosítva a rugalmas, az aktuális problémákra valamint a hosszú távú célokra koncentráló tervezést és megvalósítást. Emellett az előre meghatározott indikátorok segítségével ellenőrizhetővé válnak az egyes intézkedések hatásai.
Az első - a 2007-2008-as időszakra vonatkozó intézkedési tervben foglaltak:

A terv elsősorban a foglalkoztatás, a lakhatás, az oktatás, illetőleg az egészségügy területén, továbbá a programokon átívelő célterületeken (mint a jogegyenlőség érvényesítése és a roma nők társadalmi esélyének növelése érdekében) - felelős és határidő megjelölésével - fogalmazza meg a konkrét, pénzügyileg alátámasztott kormányzati intézkedéseket és a kapcsolódó monitoring feladatokat.

A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány különböző pályázattípusainak bemutatása:

- Roma fiatalok ösztöndíj támogatása
- Megélhetési pályázat
- Jogvédő irodák
A pályázat célja a cigányság érdekérvényesítési lehetőségének javítása, valamint a hátrányos megkülönböztetés megelőzése és megszűntetése volt. A támogatás elnyerésére cigány kisebbségi jogvédelmi tevékenységet folytató, valamint a cigány kisebbség számára jogi képviseletet biztosító civil szervezetek és cigány kisebbségi önkormányzatok pályázhattak.

- Közéleti képzés
A pályázat célja a helyi cigány kisebbségi önkormányzati képviselők és a civil szervezetek vezetőinek közéleti munkára, illetve a cigány kisebbség érdekérvényesítésével kapcsolatos feladatokra való felkészítése volt. Pályázhattak mindazok a cigány kisebbségi önkormányzatok, cigány civil szervezetek, amelyek önállóan, vagy együttműködésben, egy térségben, kistérségben, de legalább tíz település cigány kisebbségi képviselői vagy civil szervezetek tagsága számára képzést, képzéssorozatot szervezetek.

- Közösségi Ház 
A Közalapítvány 2005 évben 22,5 MFt felhasználásával 29, míg 2006-ban a 25 millió Ft ráfordítással 40 Cigány Közösségi Házat támogatott. A támogatás célja: a kormányzati célkitűzésekkel összhangban (a romák társadalmi integrációját elősegítő 1021/2004. (III.18.) Korm. határozat) az összetett közösségi funkciót (mint foglalkoztatási, képzési, szociális, kulturális, egészségügyi, egyéb programok, szolgáltatások) ellátó cigány közösségi házak működési költségeinek (fenntartás, belső berendezés, eszközigény, programok) részbeni támogatása.

- Roma Kulturális Alap
Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium 2005-2006-ban külön támogatási szerződést kötött a Közalapítvánnyal a Roma Kulturális Alap pályázat finanszírozására, valamint teljes körű lebonyolítására. 
A Minisztériummal kötött együttműködési szerződés alapján a 2006 évi  Intervenciós pályázatot a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány bonyolította le, melynek keretében 30 millió Ft-os keretösszeggel hirdetett pályázatot a roma közösségeket érintő, veszélyeztető szociális (foglalkoztatási, oktatási és gyermekvédelmi) valamint lakhatási krízishelyzetek elhárításának és megoldásának részbeni támogatására. A pályázatban részt vehettek a cigány kisebbségi önkormányzatok, valamint bizonyos feltételeknek megfelelő, jogi személyiséggel rendelkező cigány társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok. 
Oktatás

Az oktatási esélyegyenlőség területen tett konkrét intézkedések

Iskolai végzettség

A különbség és a távolság cigányok és nem cigányok között az iskoláztatásban is növekedett. Óvodába országosan a gyermekek 88 százaléka jár, míg a cigány gyermekeknek kevesebb, mint a fele. Igaz ugyan, hogy a 20 - 24 éves cigány fiatalok 82,5 százaléka elvégezte az általános iskola nyolc osztályát, de nagy részük csak később, mint a nem roma kortársaik. 1993 és 2003 között emelkedett az értelmi fogyatékosoknak minősített, és ennek alapján kisegítő iskolába vagy osztályba utalt cigány gyermekek száma. Középiskolába országosan a gyerekek 73 százaléka, míg a cigány gyerekeknek kb. egyötöde jut be. Országosan 2001-ben a 18 évesek 54,5 százaléka érettségizett, a cigány fiatalok 20-24 éves korcsoportjában ez az arány 2002-ben csupán 5 százalékos. Még szembetűnőbb az egyetemre vagy főiskolára járó cigány hallgatók eltérő aránya: míg országosan a 18-20 évesek 40 százaléka, addig a cigány 20-24 éveseknek mindössze 1,2 százaléka. Elsősorban azok a családok képesek gyermekeiket taníttatni, akiknek jövedelmi szintje a szegénységi küszöb felett van.

A jövőben a társadalom legszegényebb és leginkább kirekesztett csoportját képezi majd a cigány gyermekeknek az általános iskolát el nem végző egyötöde, az általános iskolát késve elvégző második ötöde, és az a további 40 - 50 százalék, amely az általános iskola elvégzése után nem tanul tovább, vagy beiratkozik a középiskolába, de lemorzsolódik.
Az utóbbi években a szegregáció mértéke, és megnyilvánulási formái megváltoztak: az iskolán belüli szegregáció felől az iskolák közötti elkülönítés irányába tolódott el a folyamat. Kimutatható az összefüggés az iskolák szakmai, infrastrukturális ellátottsága és az odajáró gyermekek társadalmi státusa között. A szabad iskolaválasztás indukálta szelekció nem csak a szociális és etnikai polarizációt eredményezi, hanem közvetett hatással van az oktatás minőségére is.

A középiskolákban is tapasztalható szelekciós nyomás, illetve a nagyfokú extenzitás a szegregáció újabb formáját eredményezte a közoktatásban. A hátrányos helyzetű, köztük a roma tanulók döntő hányada jelenleg a szakképzésbe áramlik, leginkább a piacképtelen szakmákat adó osztályok és iskolák töltődnek fel velük, így egyszerre kerülnek szegregált körülmények közé és válnak „kapun belüli" lemorzsolódottakká.

Az elmúlt években az Oktatási és Kulturális Minisztérium, ill. jogelődje az Oktatási Minisztérium a hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése érdekében számos intézkedést foganatosított.  A halmozottan hátrányos helyzetű rétegek kiemelt célcsoportjai az oktatáspolitikának, évről-évre új támogató programok kerülnek bevezetésre, amelyek célzottan próbálják a hátrányos helyzetűek oktatási esélyeit javítani.

Az Oktatási és Kulturális Minisztériumban az oktatási rendszer területén tapasztalható egyenlőtlenségek kezelése érdekében folyó intézkedések lebonyolítását két főosztályi szintű szervezeti egység, a Nemzetiségi és Esélyegyenlőségi Főosztály, valamint a Roma Integrációs Titkárság fogja össze.

Utolsó Padból Program 
A sajátos nevelési igényű gyermekek, ill. az eltérő tantervű tagozaton tanulók nevelés-oktatásával kapcsolatban a minisztérium által indított „Utolsó Padból..." program, a minisztérium által megrendelt kutatások, ill. az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsga Központ vizsgálatai súlyos szakmai hiányosságokat tártak fel.
A sajátos nevelési igényűvé minősítés a kutatási adatok alapján sokszor egyértelműen a roma diákok szegregált oktatását szolgálja: legkevesebb nyolcszáz olyan fogyatékosnak minősítettek számára fenntartott osztály van ma hazánkban, amelyben minden egyes gyermek roma.  
A program elsődleges célja, hogy a magyarországi sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók aránya mérséklődjön, valamint csökkenjen a hátrányos helyzetű és a roma gyermekek felülreprezentáltsága az SNI tanulók körében.
Jogszabály-előkészítő tevékenysége eredményeképpen a költségvetési törvényben megjelent a visszahelyezett tanulók után igényelhető normatíva.

Útravaló Ösztöndíjprogram

A Kormány 2005 szeptemberében indította el az Útravaló Ösztöndíjprogramot a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására, illetve a természettudományos érdeklődésű tanulók tehetséggondozására. A három esélyegyenlőségi alprogram a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók érettségit adó középiskolában való továbbtanulását, az érettségi megszerzését, valamint hiányszakmában való elhelyezkedésüket támogatja. A programban résztvevő diákok mentori segítséget kapnak tanulmányaik során, mind a mentor, mind a tanuló ösztöndíjban részesül.

Magyarországi roma tanulók tanulmányi támogatása

A köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára 1996 óta létezik speciális tanulmányi ösztöndíj-rendszer, amely a tehetséges, jó tanulmányi eredménnyel rendelkező roma diákokat támogatja. A támogatási keret célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében ösztönözze, és sokoldalúan támogassa a roma fiatalok tanulmányainak sikeres folytatását. A roma fiatalok esélyegyenlőségének javítása érdekében minden - az előre meghatározott feltételeknek megfelelő - tehetséges általános, középiskolás és felsőfokú oktatásban résztvevő roma fiatal tanulmányi támogatását biztosítja.
 
Esélyteremtés a felsőoktatásban

A program értelmében a hátrányos helyzetű jelentkező minden jelentkezési helyén 4 többletpontra jogosult. A  fogyatékkal élő és halmozottan hátrányos helyzetű felvételizők 8 többletpontra jogosultak. A kedvezményes bejutás lehetőségén túl az így felvett hallgatókat mentori rendszer segíti tanulmányaik során, hogy kezdeti hátrányaikat leküzdjék.

Roma Programtámogatási Hálózat

A minisztérium 2005 áprilisában hozta létre a Roma Program Támogatási Hálózatot azzal a céllal, hogy technikai támogatást nyújtson a romákat érintő, romák által működtetett regionális, térségi, vagy helyi oktatási fejlesztések megtervezésében és megvalósításában, függetlenül attól, hogy a projektet állami intézmény vagy civil szervezet valósítja meg. A Hálózat hozzá kíván járulni a romák helyi programjainak kidolgozásához és kivitelezéséhez és a roma programok multiszektorális és multidiszciplináris támogató környezete kiépítéséhez is, kiemelt figyelmet fordítva a versenysemlegesség elvére.

Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat

Az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, 2003. január 1-jén kezdte meg működését. Célja az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjesztése, a magyarországi közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolásának elősegítése. Fő tevékenysége az integrációs nevelés minél több intézményben történő bevezetésének szakmai támogatása, a pedagógusok és intézményeik horizontális együttműködésére épülő szakmai hálózat kiépítése.
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése, színvonalas oktatásuk megteremtése érdekében az OOIH együttműködési megállapodást kötött az integrációs normatívát igénybe vevő mintegy 650 intézménnyel, amelynek értelmében intézményi önértékelést végeznek a résztvevők, továbbá az integrált oktatás bevezetéséhez (az NFT-ben kifejlesztett) szakmai szolgáltatásokat vehetnek igénybe, amelyet a minisztérium háttérintézménye térítésmentesen biztosít számukra.
Roma Oktatási Alap
A Roma Oktatási Alap célja az óvodából az iskolába történő átmenet segítése (korai fejlesztés); alternatív pedagógiai módszerek elterjesztése, bevezetése a közoktatási intézményekben (pl. tanoda); az enyhe fokban értelmi fogyatékosnak minősített gyermekek felülvizsgálata, lehetőség szerint normál iskolai osztályokba történő áthelyezése; a közoktatási intézmények humánerőforrás-, és infrastruktúra fejlesztése; a napközbeni ellátási formák fejlesztése; a magántanulóvá nyilvánítás visszaszorítása. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által az Alapból elnyert támogatás a roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs programhoz kapcsolódik, ami azt jelenti, hogy a benyújtott pályázati terv alapján a programban részt vevő kilenc település részesül a Roma Oktatási Alaptól kapott támogatásban. A Roma Oktatási Alapban a 2007. évben rendelkezésre álló összeg 67,5 millió Ft volt.

A roma kulturális területen tett intézkedések

A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumánál kinevezett romaügyi miniszteri biztos egyik legfontosabb feladatának a rendszerváltozást követően utcára került roma zenészek helyzetének rendezését tartotta. A probléma megoldása érdekében - a társminisztériumokkal közösen - kidolgozásra került egy kísérleti program, melynek keretében 2006-ban az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) meghívásos pályázatot írt ki 142,5 millió  forint keretösszeggel. Pályázat benyújtására hosszú évtizedek óta e területen dolgozó Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezete - Országos Szórakoztatózenei Központ megyei kirendeltségei kaptak lehetőséget. A kulturális minisztérium felkérte a Magyar Zene- és Táncművészek Szakszervezetét, hogy a program lebonyolítására hozza létre a Magyar Élőzene Kht-t.  
A program lényege, hogy a roma zenészek foglalkoztatását egy civil szervezet és a települési önkormányzat közösen próbálja megoldani. A tárca javaslatára 100 -150 roma zenész jutott munkához; 2005 októberéig 6 városban született összefogás az önkormányzat, a megyei munkaügyi központ és a civil szervezetek között annak érdekében, hogy a cigányzenészek helyzetén javítani tudjanak.  A program Budapest több kerületében is eredményesen működik, a költségek 50 %-át vállalja a Polgármesteri Hivatal és 50 %-át a Munkaügyi Központ; az V. kerületben a Polgármesteri Hivatal saját költségvetéséből támogatja 12 fő foglalkoztatását 12 millió forinttal évente.
A „Befogadó Európa" című, Magyarországon megrendezésre került konferencia keretén belül Dr. Bozóki András, a NKÖM volt minisztere jelképesen átadta az európai kulturális minisztereknek Szentandrássy István festményét, melyet a tárca vásárolt meg erre az alkalomra 500.000 forint összegért. A festmény ünnepélyes keretek között történő kiállítására a Magyar Nemzeti Galériában került sor.
A 2006. május 19-20-án megrendezett „A roma reprezentáció a médiában" c. nemzetközi konferencia célja az volt, hogy a külföldi és a magyar résztvevők szakmai fórum keretében közösen  vitassák meg egy európai roma televízió létrehozásának lehetséges módjait, felvázolják kulturális és szakmai hátterét, és ütemtervet dolgozzanak. A konferencián elvi döntés született a pán-európai roma televízió létrehozásáról; a további egyeztetések megkezdődtek, melynek eredményeként a Duna Televízió lehetőséget biztosít a kísérleti stúdió létrehozására az Autonómia csatornán belül.

Média és kommunikáció

A közszolgálati Magyar Televízióban sugárzott „Cigány magazin" című műsor időtartama heti 26 perc, a Magyar Televízió 2000-től negyedévente 52 perces adásidővel sugározza a „Cigány fórum" című műsort. E műsorokat kiegészítik a nemzetiségekről célzottan a magyar nyelvű nézőkhöz szóló magazinműsorok, így a kéthetente 52, illetve 26 perces műsoridőben jelentkező „Együtt" című magyar nyelvű televíziós programok. A Magyar Rádió hétfőtől péntekig napi 30 perces országos sugárzású roma műsort ad, a Cigány Félóra c. magazinműsor pedig heti egy alkalommal jelentkezik. 
A cigány közösségnek Budapest körzetében hallható magánrádiója is van. A „Rádió C" fenntartója alapítványnak azonban folyamatos költségvetési problémái vannak a műsorköltségek előteremtése terén.  

Roma Kormányzati Portál /ROMAWEB/ 
2003. május 1-jén kezdte meg működését a kormányzati romaportál (Romaweb), amelynek célja az állampolgárok naprakész tájékoztatása, valamint a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma szervezetek, kormányzati és társadalmi szervezetek közötti folyamatos és kölcsönös információáramlás kialakítása. Az információk gyűjtése és továbbítása mellett a regionális központként kiválasztott hét 
Roma Közösségi Háznak és 33 információs pontnak feladata, hogy minél szélesebb felhasználói körben fejlessze a számítógépes, internetes ismereteket, és a felhasználókat képzéseken készítse fel e szolgáltatások igénybevételére.

Foglalkoztatás, vállalkozásfejlesztés
Munkaerőpiaci helyzet, jövedelem

A cigányok munkaerő-piaci helyzete a statisztikai felmérések alapján az elmúlt 15 évben nem javult. 2003 év elején a 15 és 74 év közötti cigány népesség 21 százaléka volt foglalkoztatott, szemben a munkaképes korúak 1993. évi 22 százalékával. Nagyok a regionális, és még nagyobbak a településtípusok szerinti különbségek, mivel Budapesttől, a vidéki városok, majd a községek felé távolodva egyre csökken a foglalkoztatottak száma. A foglalkoztatott cigányok 70 százaléka segéd vagy betanított munkás, 22 százaléka szakmunkás, s csupán 8 százaléka dolgozik ún. fehérgalléros munkakörben, vagy egyenruhás testület tagjaként.
A rossz munkaerő-piaci helyzet okai az alacsony szintű iskolázottság és a lakóhelyi adottságok területén keresendők. Nagyok a kistérségek közötti különbségek, hiszen a cigányok döntő többsége azokban a kistérségekben lakik, amelyekben alig, vagy egyáltalán nincs munkalehetőség. További ok, hogy a cigányok azokban a gazdasági ágazatokban helyezkedtek el, amelyek az elmúlt tizenöt évben válságba kerültek 
(pl. bányászat, kohászat, építőipar). Végül meg kell említeni a diszkrimináció, mérésekkel nem igazolható, de nem elhanyagolható hatását is.
A háztartások 82 százalékának jövedelme nem éri el a KSH által kiszámított létminimumot, és alapvető szükségleteit csak részben tudja kielégíteni. A cigány háztartások 56 százaléka a lakosság alsó jövedelmi tizedéhez tartozik. E családoknak még a táplálkozása sem kielégítő.
Foglalkoztatási programok
A Szociális és Munkaügyi Minisztérium Foglalkoztatási és Képzési Szakállamtitkársága a roma népesség társadalmi integrációjának előmozdítását célzó középtávú kormányzati programok alapján az oktatás, a felnőttképzés lehetőségeinek fejlesztése, valamint a foglalkoztatás növelése érdekében végzi a cigányság munkaerő-piaci helyzetének javítását célzó tevékenységét.

A teljes szöveg az alábbi elérhetőség alatt olvasható: 

http://nek.gov.hu/index.php?main_category=4&action=view_item&item=583  

Oldal: Kisebbségi adatbázis
SZENTISTVÁN ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT HONLAPJA - © 2008 - 2024 - szentistvan-cko.hupont.hu

A HuPont.hu honlap ingyen regisztrálható, és sosem kell érte fizetni: Honlap Ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat